Az elmúlt egy évben, miután a Jupiter is belépett a Szaturnusz birodalmába, a Bak jegyébe, csatlakozván a Szaturnuszhoz és a Plútóhoz, az önismereti és lelkiismereti dilemmáink hatványozottan tesztelték a teremtőerőinket, a jellemünket, és a belső stabilitásunkat, melynek jelentősége elsősorban a tudatos sorsalakításban mutatkozhatott meg. Kétféle lehetőség közül választhattunk: süllyedtünk vagy emelkedtünk. A két sorsbolygó nem véletlenül kapta titulusát, mivel a Szaturnusz és a Jupiter életleckéi sorsformáló erővel bírnak, a Bakok, a Rákok, de egy kicsit a kvadrátenergiák által a Mérlegek és a Kosok is (és ezen életterületein mindenki) kaptak lehetőséget arra az utóbbi három évben, hogy gyakoroljanak, és a tettekre sarkalló feszültség által letegyenek valamit az asztalra. Nemcsak gyakorlati tesztek állnak mögöttünk, munkamorál, alázatosság és kitartás terén, de helyt kellett állnunk emberségből, tiszteletből és tudatos jelenlétből is a kilátástalannak tűnő élethelyzetekben. A Jupiter, mint az egyetemes törvények képviselője, az isteni/kozmikus rend tiszteletére és követésére tanít minket, mindazon túl, hogy fényt villant az alagútjaink végén, ahogyan Orion (Nimród) nyila is megcélozza a szellemi irányokat, úgy mutatja meg az új esélyeinket, a Szaturnusz pedig az anyagi törvények és a földi idő szerinti életre kondicionál minket, melynek során türelmet, szorgalmat, alázatos kitartást gyakorolhatunk, ami jelenthet akár óriási sikereket is az életünkben. Sikeresnek mondhatod magad, ha túléltél, ha ember maradtál az embertelenségben, ha volt és még van benned változtatóerő, ha megtetted azt, ami tőled tellett, ha nem hagytad annyiban azt, ami rajtad múlt, ha sorsodnak alakítója és nem elszenvedője voltál.
A Szaturnusz és a Jupiter hamarosan, a téli napfordulókor összeolvasztja erejét az égen, ami, mint jelenség, egy sűrű, esszenciális ponttá válva árasztja majd felénk a nem mindennapi, sorsalakító és felébresztő energiákat a Vízöntő nulladik fokáról, ami révén különleges tudással, bölcsességgel, égi áldással és kozmikus erőtartalékokkal vértezhetjük fel magunkat. Azt mondják, hogy ez a konjunkció volt annak idején a Betlehem iránymutató csillaga (feltételezések szerint a Vénusz is csatlakozott), amely elvezette a három királyt (tudós-csillagászt) az újszülött Jézushoz, aki a Halak világkorszakot hozta magával, így adódik a kérdés, hogy most 2020-ban vajon milyen fontos esemény behívóerőit jelöli ez az égi esemény. Annál is inkább, mivel a Szaturnusz és a Jupiter nemcsak hosszúsági fokon, de deklinációban (parallelben) is találkozik egymással, tehát a kétszintes fényszög révén az egyesülés létrejön a térben is (december 20.-21.). Tehát valamilyen szempontból egy időszak most tényleg lezárulni látszik, az új szellemiség érkezése már nem csak ígéret a levegőben, a jelenség itt van a küszöbön, hiszen növekedésnek indult az ég-ÍGÉRŐ fa, melynek szimbolikájában a fa maga az ember. Égi áldást és földi lehetőséget kapunk arra, hogy növekedjünk és duzzasszuk a fizikai erőnket (ami nem ölt meg, az tényleg erősített), a hitünket (amit soha senki nem vehet el tőlünk, mert nem adjuk) azért, hogy új sorsvonalak mentén haladjunk tovább. Az inkarnálódott lélek abban az esetben éri el a legnagyobb földi / inkarnációs sikereit, ha tudja honnan jött és hová tart, ha nem céltalanul szenved és küzd, hanem lelkében él a földi és a magasztos cél egyszerre, ami végtelen erővel ruházza fel törékeny testét.
A soron következő három évben a Vízöntő minőséget /életterületünket/ éri a szaturnuszi-földi kihívás, ami rengeteg lehetőséget kínál majd nekünk arra, hogy bölcsen cselekedjünk és a hitünk szerint, önazonos módon, kényszerített kompromisszumok nélkül oldjuk meg a dolgainkat. Noha a Jupiter hamar lelép a Vízöntő környékéről, és már májusban átlép a Halakba, az indító energia, a kezdő löket, az égi segítség mégis velünk marad.
A Vízöntő energiák természetesen hozzák a csoportok, közösségek, egyesületek munkájának gyümölcsét, új szabályokat kell majd meghatározni, kicsit koncentráltabbak lesznek a baráti kapcsolatok, stabilizálódnak és szűkülnek a körök. A belső körök, az ezoterek megerősödnek, és csak az arra érdemesek lehetnek tagok. A káoszból rendet teremt a Szaturnusz, a Jupiter pedig a közös szellemiséget, a KÖZÖS-s-ÉG erejét és tudatát növeli, de csak akkor, ha mi is akarjuk mindezt. Ha kinyitjuk a szívünket a Szaturnusz-Jupiter igaz üzenetére, és hagyjuk, hogy közös fényük felkapcsolja a lelkünk lámpását, akkor bevillanásszerűen, Vízöntő módjára érkezhet az AHA! élmény és a belső bizonyosság afelől, hogy: már nincs mitől félni többé. A Vízöntő-kori felébredt ember nem fél, mert tudja, hogy sorsának fonala a saját kezében van, és már nem adja másnak az élete gyeplőjét. Teljesen mindegy, hogy mivel riogatnak mások, a közösség kollektív és fizikai ereje a tudati emelkedés révén ha megsokszorozódik, óriási változásokat és pozitív fordulatokat generálhat az életünkben. Méghozzá oly módon, hogy az információt megszűrjük, a színtiszta (kozmoszhoz igazodó) tudást képviseljük, és a megoldásokat transzcendens szintekre emeljük, mivel a gondolat teremti a világunkat. A víziókat a jövőről nekünk magunknak kell kialakítanunk, és nem mindenáron benyelni azt, amit mások elénk tesznek, hiszen a túlélés egyetlen eszköze most már egyre inkább az öntudatra ébredés lesz. Az alvó ember le fog zuhanni (a Szaturnusz a zuhanás jelképe is), – már eddig is zuhant, csak lassabban…, ennek a folyamata most fel fog gyorsulni.
Ne feledjük, hogy embernek lenni csodálatos lehetőség, minden nyűgével és terhével együtt, ráadásul nem vagyunk egyedül, mert égi kísérőink végig segítenek minket. A fizikai létezés egy mulandó állapot, de óriási lehetőség arra, hogy az öröm, a hála, a szellemi tudatosság és a szeretet frekvenciái révén megváltoztassuk a világunkat, főleg, hogy ezek az emelt rezgések egy fikarcnyi félelmet sem tűrnek meg maguk körül.
Kellemes adventi hétvégét kívánok mindenkinek!