Sedna, a „tenger istennője” az Ikrekbe lépett…
Sedna az északi népek (Alaszka, Kanada, Grönland), az inuit és inupiat törzsek víz alatt élő istennője, aki az Északi-sark tengereit és azok élőlényeit uralja. Mivel az északi népek a tenger ajándékaival tálplálkoznak, rendkívül fontos számukra, hogy „jó viszonyban” legyenek Sednával, akitől függ az életük, – ebből adódóan Sedna az egyik legmeghatározóbb szereplője az északi teremtésmítoszoknak.
Sokféle verzióját mesélik Sedna történetének, ám a lényeges mozzanatok megegyeznek, miszerint Sedna nem akart férjhez menni, – tehát az élete eredendően a mindentől független női létezésről kellett volna szóljon -, de az apja, ezt nem tartotta tiszteletben, semmibe vette a lánya lelkének kívánságait, és mindenáron férjhez akarta adni őt. Az apa talán jót akart, feltételezhetően azt szerette volna, ha a lánya biztonságban élhet egy másik férfi mellett, amikor ő már nem tud róla gondoskodni, mégis a görcsös akarás kontra ellenkezés valahogy elmebeteg állapotokhoz és végül drasztikus változásokhoz, traumatikus élményekhez vezette az eseményeket.
Amikor az apa elhatározta, hogy a következő kérőnek, bárki is legyen az, szó nélkül odaadja a lányát, – meggondolatlan döntés momentuma, és annak következményei, plusz úgy tett, mintha a lánya nem tudott volna dönteni a saját élete felől – , meg is jelent egy madárszerű lény, aki elvitte a lányt. Az apa a tettét megbánva, kiszabadította ugyan a lányát, de a szörnyetegtől való menekülés közben a csónakban inkább magát mentette, a lányát pedig a vízbe taszította. A csónakba kapaszkodó lány ujjait az önfeláldozásra képtelen, gondoskodást csak színlelő apa a halászkésével végül lekaszabolta a lánya ujjait, hogy ne tudjon kapaszkodni többé semmibe és senkibe (külső kényszerítő erő az önállóságra), ezzel együtt elvágva Sedna utolsó kötelékét is a családjától, az apjától, a gyermekkori emlékeitől és a hétköznapi, felszínes világtól. Maradt a tenger sötétsége, kiszámíthatatlansága, sokoldalúsága, képlékenysége és magányossága, melynek szimbolikája az érzelmi mélypontokat, a jogos sértettséget, a durva csalódást, valamint az érzelmi és fizikai kiszolgáltatottságot egyaránt hordozza.
A mítosz szerint a levágott ujjakból teremtődtek meg a tenger mélyének élőlényei, melyek a mai napig az északi népek legfőbb táplálékait jelentik. Ha éppen kevesebb hal akadt a vízben, mert a dühös, feldúlt Sedna visszatartotta azokat, a sámánok (angakutok) a szellemvilágokba utazva kértek segítséget Sednától, és próbálták nyugtatni a háborgó lelkét.
Az inuitok mítoszaiban az istenek birodalma nem a mennyekben van, mint pl. a görögöknél a felhők felett, hanem a hullámok alatt, a tenger mélyén, tehát lefelé – a tudatalatti szférákba – kell utazzanak, ha az istenekhez akarnak kapcsolódni (ami egy és ugyanaz: „Amint fent, úgy lent…”).
Sedna az egyik legbefolyásosabb khthonikus – életet és termékenységet adó – istennő a sarkvidéki történetekben, melynek karmaasztrológiai jelentése 2003 novembere után fogalmazódott meg, miután felfedezték a róla elnevezett, Neptunuszon túli törpebolygót (90377). A keringési ideje 11500 év, tehát a rendkívül lassú égitest elsősorban a kollektív szinteket és a tudatalatti tartalmainkat szimbolizálja. A karmikus olvasatokban, a szétesést, a brutális csalódást, a szülőkkel összefüggő traumatikus élményeket, a kiszolgáltatottságot szimbolizálja, ám benne van az újrateremtés, a talpra állás, az új minőség, a továbblépés, a túlélés, a feminin hatalom és teremtőerő, és az önellátó életmód is. Akit elhagynak, az már bizonyosan csak magára számíthat.
És vajon mire számíthatunk az Ikrek jegyébe érkező Sednától? Mi az, ami széteshet, mi az, amiben csalódhatunk, vagy kiszolgáltatottá válhatunk? Hová akarnak minket belökni, vagy mire akarnak rávenni minket azok, akikben megbíztunk?
Mivel a mi életünkben most fogjuk először megélni a Sednát az Ikrekben, és a felfedezése óta is (2003. november 14.) kizárólag a Bikában élhettük át azt, amikor a szőnyeget kirántják alólunk, és talpra kellett állnunk a túlélés érdekében, még nincs igazi tapasztalatunk arról, hogyan működik a Sedna az Ikrekben, bár sejtéseink azért még lehetnek.
A levegős jegyű Ikrekben előkerülhetnek a testvéri-, baráti-, vagy üzleti kapcsolatok hiányosságai, méltatlanságai vagy visszaélései és mindaz, amit tudni véltünk valamiről vagy valakikről, könnyen darabjaira eshet. Hazugságok, átverések lepleződhetnek le, vagy épp észnél kell maradnunk a ravaszságok és megtévesztések információs-tengerében. Résen kell lenni, ki az, aki igazat szól, ki hamisat, mi a valóság, és mi az átverés, és hogy ki az, akinek szavai hatalommal bírhatnak felettünk.
A Sedna-Plútó közötti trigon (120°) már évek óta tartja magát (érdekes módon 2020 márciusa óta…), tehát a hatalmi eszközök közé tartoznak a kommunikációs csatornák, a megfélelmítések, az üres szavak, a bántó megjegyzések, a megaláztatások, a sárdobálás, végül jön a csalódás, a felismerés (hogy: „De hülye voltam, miért hittem neki?!”), majd az újraorientálódás és a túlélés azzal, ami maradt. És ott van még a Halak végi Neptunusz is (disszociális) a szextillel (60°), amely a tisztánlátást segítheti a lila ködben, amennyiben nem az illúziókat kergetjük, hanem összeszedjük a bátorságunk ahhoz, hogy szembenézzünk az igazsággal, vagy épp a tetteink vagy mulasztásaink következményeivel.
Ha épp úgy érzed, hogy szétesőben van az életed egy része, szedd össze magad, válts irányt, és találj új célokat, hiszen a túléléshez a folyamatosan mozgás és haladás szükséges, mivel a mozdulatlanság süllyedéshez vezet. Az Ikrekben mozgasd meg az intelligenciát, a kapcsolatteremtő képességeid, és ismerd meg a világot/Önmagad egy olyan aspektusából, ahol még sosem jártál!