Az égi térkép a lélek terve

A karma asztrológia legmeghatározóbb kiindulópontja az a nézet, hogy a lélek inkarnációk sorozatát éli át, és nemcsak a földi valóságban, hanem más egyéb síkokon is. Ebből következik, hogy az emberi testet öltött léleknek van múltja, vannak emlékei, hozott képességei, rossz élményei, fájdalmas tapasztalatai, amelyekből adódóan vannak „megmagyarázhatatlan” félelmei, szorongásai, blokkjai, fóbiái, fogadalmai és karmikus adósságai. A lélek, aki egy több dimenziós kozmikus lény, a földi életét magasabb dimenziókban tervezi meg, ahol nem érez fájdalmat, és még túl messze van ahhoz, hogy a földi élet nehézségeire ne mondjon azonnal nemet. Magasabb dimenziókban a lélek még könnyedén bevállalja a dolgokat. A földi életre szóló térkép, vagyis a születési képlet (ami magasabb dimenziók két dimenziós lenyomata), gyakran segítők közreműködésével készül el, majd közvetlenül a testetöltés előtt, tehát a születés, azaz az első lélegzetvétel előtt nem sokkal, a lélek elvégzi az utolsó simításokat is a képletén (ilyenkor kerülnek a helyükre a tengelyek). A születés körülményeit és idejét végig a lélek irányítja, mert úgy alakítja az eseményeket, ahogyan azok a legjobbak a számára. Például, ha gyorsan kell cselekedni, mert szorít a megfelelő tér-idő pillanata, és az anyuka még mindig vajúdik, vagy éppen tuti biztosra szeretne menni a lélek (programozott születéssel), akkor gyakran kerül sor császármetszésre, mert ez volt a lehető legjobb megoldás. Olyan eset is előfordul, amikor a lélek már nagyon közel van az inkarnálódás pillanatához, de visszajönnek a régi életek emlékei, megijed, meggondolja magát vagy csak hezitál, és ilyenkor a Felettes Énje belöki az inkarnációba, vagy épp nem kell lökni, de mondjuk nem tud dönteni két felkelő jegy között, ezért mind a kettőt bevállalja, és a jegyek határán születik meg. Ahány lélek, annyiféle történet, múlt és életcél lehetséges, ebből adódóan nem hiszek az általános receptekben. A képletfejtés során egyszerre kell látni a múltat, a jelent és a jövő lehetőségeit ahhoz, hogy komplex képet tudjunk adni valaki életéről, személyiségéről, céljairól és lehetőségeiről. Egy születési képletnek vannak szabad szemmel azonnal jól érzékelhető rétegei, és vannak „láthatatlan”, azaz karmikus mélyrétegei is. A jövő lehetséges kimenetelének megismeréséhez elengedhetetlen a múlt ismerete. A karma asztrológiával tehát teljesebb képet kaphatunk egy Földre született lélek céljait és motivációit illetően.

A karma, mint fogalom, már nagyon sokféle módon, sokak által megfogalmazódott, (sorskerék, tett, cselekedet, ok-okozat, karom, ami fogva tart) és sok ősi vallásban, hitrendszerben helyet kapott (hindu, taoista, buddhista…stb.), de a lényege mindegyik megfogalmazásnak ugyanaz: a tetteidnek mindig vannak következményei, és ha felborítod a világ, vagyis az egyetemes igazság rendjét, akkor azért neked kell tenned, hogy az egyensúly visszaálljon. Az energiaáramlás folyamatos és mindig a kiegyenlítődésre törekszik. Ha kinyitod télen a szobád ablakát, a szoba levegője lehűl, de nem annyira, mint a kinti levegő, mert a két eltérő hőmérséklet a kiegyenlítődésre törekszik. Ha csinálsz valamit, legyen az egy kimondott szó, vagy akár gondolat, az mind-mind kimegy az Univerzumba, és visszahat rád is, mivel Te magad is az Univerzum része vagy. Ha magadnak jót akarsz, tegyél jót a világgal. Ha másoknak ártasz, magadnak is ártasz. Előbb-utóbb minden tettünk hatása visszaszáll ránk is, de a karmát nem csak ilyen vonatkozásban lehet értelmezni. Amit jelentős energiával töltesz meg, gondolattal, indulattal, haraggal, mély érzelmekkel, fogadalmakkal, abból remekül lehet új karmát kreálni. A karmának sok fajtája van, személyes, párkapcsolati, családi, csoportos, nemzetiségi…stb., de alapvetően két típusa létezik: a hozott karma és a szerzett karma. Ezért kell nagyon odafigyelni, hogy legalább a szerzett karmát ne szaporítsuk, mert akár még a jelen inkarnáción belül is nagyon csúnyán visszaüthet egy korábbi szándékunk, sokszor akár betegség formájában is. A tetteknek mindig vannak következményeik, akkor is, ha látszólag nem történik semmi.

Ha nem most, akkor sok év múlva, ha nem ebben az életben, akkor majd a következőben, de a pillangó hatás nem marad el. Az egyén döntésén és tudatosságán múlik a jövője, amiért felelősséget kell vállalnia. A saját sorsáért mindenki önmaga a felelős. Csodálatos magyar közmondások is szépen kifejezik ezt a karmikus hatásmechanizmust:  „Ki mint vet, úgy arat.” vagy „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.”

Felmerülhet a kérdés, hogy mi van a hozott karmával, és mit lehet vele egyáltalán kezdeni. A válasz nagyon egyszerű: a karmától lehet szenvedni a végtelenségig, ameddig csak akarsz, vagy meg lehet oldani, és akkor „elmúlik”, vagy lehet isteni kegyelmet kérni és kilépni belőle, esetleg felvállalni helyette valami mást. A mesterem, Griga Zsuzsanna mindig úgy tanítja, hogy nincs kötelező karma. Lehet letenni a karmát, ha a lélek odafönt “túlvállalta” magát.

Karma vagy sors?

A karma egy olyan megkötöző energiaminta, ami korábbi cselekedeteinkből, fogadalmainkból, lelkiismeret furdalásainkból alakul ki, a sors pedig egy tudatosan felvállalt feladat, útirány, ami fejlődési lehetőséget biztosít a lélek számára. A választott sorsfeladat sem kőbe vésett szűk keretek között működik, az analógiákat ebben az esetben is szabadon megválaszthatjuk. Az inkarnálódó léleknek mindig vannak életcéljai, karmikusan megoldandó feladatai és választott sorsfeladatai, amelyeket vagy sikerül megoldania, vagy nem. Ha a lélek nem volt elégedett az eredménnyel, nekifuthat végtelen számban is a dolgoknak, de el is engedheti azokat.

A karma asztrológia eszközei

Az egyik legszembetűnőbb különbség a hagyományos asztrológia és a karma asztrológia között, hogy a karma asztrológusok sokkal több égitesttel dolgoznak a képletfejtés során, ezért sokkal szűkebb orbiszokkal (hatótávolságokkal) dolgoznak, valamint az uralmi helyzetben lévő égitesteket egy kicsit eltérőbb rend szerint alkalmazzák. A karma asztrológiában egy állatövi jegynek egyetlen uralkodó bolygója lehet, és nem csak a szabad szemmel látható ősbolygókkal dolgoznak, hanem bőven az azokon túli, az úgynevezett transzcendens égitestekkel (TNO) élesítik ki a horoszkóp szimbolikus képét. Az aszteroidák a személyes karmikus szintet mutatják meg, a kentaur típusú égitestek a karmikus sebeinkről árulkodnak, az állócsillagok pedig a Földön kívüli és magasabb dimenziók világairól adnak információt. A karmikus mélyrétegek fejtésekor meg kell nézni többek között a születéskori holdfázist, a múltjelölő pontok energiaáramlását, a karma tengelyt, a prenatális fogyatkozásokat, karmajelölő házakat, az extrém deklinációban álló égitesteket, a galaktikus pontokat, a szabad akarat szintjét…stb., de a fényszögek terén is bővebb a választék, mivel a képlet igazi finomhangolását a fényszögek és a pontos fényszög konfigurációk adják. (Egy teljes karma asztrológiai fejtés legalább 8-10 órát vesz igénybe egy gyakorlott karma asztrológusnak is, és ebben nincs benne a pontosítás.) Szintén lényeges különbség, hogy a hagyományos asztrológia csak a hosszúsági fokok együttállásait és fényszögeit veszi figyelembe, míg a karma asztrológia inkább térben gondolkozik, ezért a deklinációs állásokat sem hagyja figyelmen kívül.

Sokan leszólják a karma asztrológiát azzal a címszóval, hogy ha 2000 évig jó volt a régi rendszer, akkor mi értelme változtatni azon, illetve, hogy ha a lényeges dolgokat az ősbolygók is megmutatják, miért kell akkor a kisebb, “jelentéktelenebb” égitestekkel is dolgozni. A válasz röviden és egyszerűen annyi, hogy egyrészt, ha valamit tudománynak nevezünk, akkor annak fejlődőképesnek kell lennie, mivel a világ is fejlődik és egy tudomány attól tudomány, hogy a tudósok folyamatosan kutatnak és bővítik az ismereteiket. Mindig a jelenhez kell alkalmazkodni, mert ez a nyitottság viszi előre az emberiséget. Nem véletlenül élünk ebben a korban, miért ne használhatnánk a rendelkezésre álló eszközeinket. Senki sem kővel csiholja a tüzet, ha van gyufája vagy öngyújtója is. Ha az asztrológiában szélesebb a rendelkezésre álló eszközkészlet, miért is ignorálnánk azokat, csupán lustaságból? Sokkal mélyebb megértésre lehet szert tenni egy képletfejtés során általuk. Másrészt pedig, ami nem fejlődik, az megreked egy szinten, elavulttá válik, és egy idő után a tévedés útjára lép. A horoszkópfejtés egyik fontos alapmotívuma, hogy egy jel nem jel, hiszen nagyon gyorsan tévútra lehet lépni a fejtésben. Ha legalább 3-4-5 képletpont erősíti meg ugyanazt az állítást, akkor nagyobb a valószínűsége egy személyiség jellemzőjének, vagy egy esemény bekövetkeztének. Minél több módszert, eszközt és horoszkópelemet ismer az asztrológus, annál könnyebb a dolga a horoszkópfejtés során. Harmadrészt pedig, már ideje lenne felismerni, hogy az ókori, és az ősi időkből származó tudósok, asztrológusok sem voltak mindent tudók. Nem voltak még távcsöveik, nem láthattak és nem tudhattak még annyi mindent, mint most az információ áramlás világában. Az emberiség mindig csak azt képes észrevenni, amit az ő befogadási- és tudatszintje meghatároz. Mindig csak azt látjuk, amit képesek vagyunk látni, amire készen állunk, hogy észrevegyük.

Cs.Melinda