Az ó- és középkorban az emberiség nagy része írástudatlan volt, ezért nagy tisztelet vette körül azokat, akik viszont tudtak írni. Művészként tekintettek rájuk, különösen a reneszánsz idején, amikor a szerzetesek valóban művészi fokon művelték az írást. Az írástudás aztán a művelt réteg közkincsévé vált, egyre gyakrabban használták, mint információ- és gondolatközlő eszköz. Ekkoriban az olvashatóság sokkal fontosabb volt, mint az eredetiség. Habár senki sem tudja pontosan, mikor kezdődött a kézírás elemzése, a görög filozófus, Arisztotelész (i.e. 384-322) ezt jegyezte fel: “Ahogy minden férfi hangja különbözik, úgy kézírásuk sem lehet azonos.”A kézírások különbözőségére sok gondolkodó elme felfigyelt, Goethe, Lavater, Baudlaire, Leibnitz, W.Scott, Dumas, Humboldt..stb. és rájöttek a kézírás szerzőjének jelleme és a kézírás képe között. Az első legnagyobb tanulmányt egy Baldo nevű olasz végezte 1622-ben, de a grafológiának a tudományos megalapozottságát a franciáknak köszönhetjük. Flandrin abbé, tudós jezsuita és tanítványa Michon abbé a 19. században sokat foglalkoztak a kézírásokkal, megfigyeléseket végeztek és Michon használta először a grafológia kifejezést. Michonnak számos írásszakértői munkája jelent meg és ő alapította a Párizsi Grafológiai Egyesületet. Később Jamin (1859-1940) a grafológiai jelek és a jellem összefüggéseit vizsgálta, tanulmányozta a kriminálkaraktert és a hazudós gyerekek írásait. Ezt követően Németországban is hangsúlyt kapott a grafológia, meg is alapították a Német Grafológiai Társaságot. Ludvig Klages filozófus neve emelkedik ki közülük leginkább, mert új tudományos grafológiai törvényeket épített fel, ő tette le az alapokat. Klages a test-lélek-szellem filozófiájában hitt és az összefüggésben, amely az író egyén jelleme, lelkivilága, gondolatai és kézírása között leledzik. Ez a grafológia első alaptörvénye. Klages nevéhez fűződik a formanívó elmélete, Pulver svájci orvoséhoz pedig a térszimbolika és zóna elmélet.
Freud pszichoanalízis rendszere alapján előtérbe került a szexualitás, mint téma a grafológiában. Egy másik svájci orvos, Pophal szerint az írást nem magyarázni kell, hanem diagnosztizálni és megalkotta a mozgásfiziológia grafológiáját, amely szerint az agy különböző területei felelnek a különböző mozgástípusokért.
Magyarországon 1926-ban jelent meg az első grafológiai könyv, Giay Rudolf írásában, de Románné Goldzieher Klára és Pinterits Károly alapozták meg a grafológia tudományos mivoltát. 1930-ban orvosok, kriminológusok és tanárok megalapították a Magyar Írástanulmányi Társaságot, 1987-ben pedig a II. Magyar ÍT. Ezt követően sorra alakultak meg a grafológiai iskolák. 1991-ben a Grafológiai Intézet Dr. Agárdi Tamás igazgatásával, 1996-ban Szidnai László pszichológus kidolgozott egy speciális mérőműszert és később megalakult a Grafolófggusok és Írásszakértők Szövetsége. 1995-től a Munkaügyi Minisztérium elismerte a grafológiai szakasszisztensi végzettséget, a Munkaügyi és Igazságügyi Minisztérium pedig igazságügyi grafológus szakértőket és oktatókat nevezett ki. Az akkreditáció pedig megnyitott egy új szakmát az érdeklődők számára. 2003-tól a grafológia a szakmai névjegyzékben szereplő emelt szintű szakma és alapvető önismereti eszköz, amelyet egyre többen használnak különböző kérdések és problémák megoldóeszközeként.
 |
| Michael Jackson |
Az aláírást a grafológusok “szimbolikus névjegykártyának” is nevezik, hiszen teljes személyiségünket képviseli, általa bemutatkozunk és valamilyen benyomást keltünk másokban. Az aláírásunk egyfajta pecsétnek minősül, ezzel hitelesítünk egy szerződést, nyilatkozatot, levelet..stb., és visszavonhatatlan kötelezettséget szentesít.
Ahogy korábban említettem, szakmailag agyírásnak nevezik a kézírást, hiszen az agy irányítja, a kéz pedig végrehajtja a folyamatot. A kézzel írt vagy rajzolt írásokban, ábrákban, aláírásban, firkákban egytől egyig megjelenik a tudatalattiból származó információ. Ezáltal betekintést nyerhetünk az egyén jellemébe, képességeibe, múltjába, vágyaiba, belső érzelmeibe, szorongásaiba…stb.
A grafológus vizsgálja tehát a személyiséget az aláírásból, az írásszakértő pedig az aláírás eredetiségét.
 |
|||
| Elvis Presley |
Az aláírásunk sokszor több információval szolgál, mint egy teleírt papírlap, mert a kézjegyünk a legjobban beidegződött folyamat, benne vannak vágyaink, törekvéseink, álcáink, szerepeink, terheink vagy komplexusaink.
Gondolom, mindenki észrevette már, hogy a kézírása változott az évek során, az aláírása viszont nem. Ennek az az oka, hogy a kézírásban azonnal megjelennek életünk változásai, de az aláírás jelenlegi formája hosszú évek alatt formálódott és ha a személyiségünkben változás áll be, akkor szintén hosszú folyamat eredményeként fog változni az aláírásunk is. Körülbelül 10 évenként változik az aláírásunk, míg a kézírásunk félévenként mutat apróbb változásokat. Természetesen a személyiség változása nélkül nem változik az írásunk sem.
Milyen a jó/szép aláírás?
 |
A grafológus szemszögéből nincs szép vagy csúnya írás, csakis az írás van, ami információt rejt az írójáról. A legjobb persze az, ha természetes az aláírás, nem mesterkélt, nincsenek rajta túlzások és olvasható. Ilyenkor egy álarc nélküli, önmagát felvállaló egyénről beszélhetünk. A túldíszítettség természetellenesen hat, mesterkéltségre, megjátszásra enged következtetni.
Az aláírásunk többnyire két részből áll, vezetéknév, keresztnév, esetleg titulus. Ezek méretéből, olvashatóságából már meg tudjuk állapítani, hogy az illetőnek melyik énje a hangsúlyosabb. A vezetéknév a hivatalos/szociális én, a keresztnév pedig a magánszférát jelöli. Ha a titulus nagyobb, díszesebb, mint maga az aláírás, akkor az egyén kihangsúlyozza azt, büszke rá és szeretné, ha ezt mások is észrevennék és elismernék. A vezetéknév továbbá mutatja az apához (vagy akinek a nevét viseljük) való viszonyulásunkat.
Az aláírásunk árulkodó elemei: az olvashatóság, méret és díszítés (paráf). Paráfnak nevezünk minden olyan írásjelet, ami nem a nevünk része, hanem csupán egy extra elem, pl. a név aláhúzása, felülről ívelése, pont a név után..stb.
Az aláírásunk többek között a vágyott, megálmodott énképünket mutatja, míg a kézírás a valós képet, amilyennek lát minket a világ. Álarc nélküli, őszinte ember esetében nincs különbség a kézírása és az aláírása között. Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy akiknek a foglalkozásukkal jár a napi sokszoros szignózás, azoknál másképp kell vizsgálódni etéren.
Az aláírásunkban gyakran megjelennek szimbólumok, ábrák, foglalkozások jellegzetességei.
A gyermekrajzok rejtett üzenetei
A gyermekrajzok sok mindent elárulnak a gyerekekről, különösen még kisebb korukban, amikor a szókincsük és a kifejező készletük még nem elegendő ahhoz, hogy beszéljenek a bennük zajló érzelmi folyamatokról. Gondolom, már többen megfigyeltétek, hogy azok a 4-5 éves gyerekek, akik sokat beszélnek, nem félénkek, nyíltak és könnyen barátkoznak, különösen idősebb gyerekekkel vagy felnőttekkel, nem rajzolnak annyit, vagy egyáltalán nem rajzolnak, mint azon társaik, akik nehezebben nyílnak meg nekünk, viszont nagyon lelkesen és szépen rajzolnak. Ugyanúgy, mint a kézírás, a gyerekrajz is egyfajta kommunikációs eszköz, amely kifejezésre jutattja a gyermek elnyomott frusztrációját, félelmét, haragját, agresszióját, szorongásait, vágyait, álmait, örömeit vagy akár spirituális képességeit.
Gyermekrajzok különböző életszakaszokban:
- Firkák: 2 – 4 évesen
- Vonalak: 4 évesen
- Szimbólumok: 5 – 6 évesen: Koncepciók a rajzban, nem valósághű alakok. Hasonló figurák, pl. a nő és férfi nem különböztethető meg a rajzon.
- Bemutató rajzok: 7-8 évesen: a környezetükre hasonlító rajzok.
- Vizuális valóságkép: 9-10 évesen: Részletgazdagabb, tényeken alapuló rajzok.
Ha a gyermekek életéből hiányoznak olyan alapvető tényezők, mint szeretet, odafigyelés, törődés vagy gondoskodás, ők azt mintegy kudacként elkönyvelve, nem csak szomorúságot érezhetnek, hanem dühöt és agressziót is. Előfordulhat, hogy nekünk fel sem tűnik mindez, hiszen a világ legcsodálatosabb szülőjének tartjuk magunkat, miközben észre sem vesszük, mi az, amire igazán szüksége van a gyermekünknek. Többet ér az esti könyvből felolvasott mese és együttlét, mint egy új 21. századi kütyü, ami 5 percig leköti a figyelmét ugyan, de boldogabb nem lesz tőle.
3. Családábrázolás: Az otthoni problémák és konfliktusok nagyon gyakran megjelennek a gyermekrajzokban. Figyeljük meg mely családtagokat és hogyan jeleníti meg a gyermek a rajzokon. Önmagát hová helyezi el és kihez van közelebb? Esetleg van-e valaki, akit kihagyott a rajzból? Ami épp zavarja a gyermeket a jelenlegi életében, környezetében, az többnyire megjelenik a családrajzon is.
4. Önábrázolás: Ha megkérjük a gyermeket, hogy rajzoljon egy tetszőleges személyt vagy kitalált alakot a papírra, akármit is választ, mindegyikben benne lesz, hogy ő milyennek látja saját magát. (kicsinek, nagynak, testesnek, törékenynek..stb.) Sokat elárul a gyermek énképéről és önbizalmáról a figura mérete, színezése, nyomatéka. Ha át is szúródik a papírlap erős, intenzív indulatokról, feszültségről vagy jelentős energia többletről beszélhetünk.
● Rajzoljatok együtt a gyerekekkel, nem csak a őket, de a felnőtteket is kikapcsolja és sokat számít a gyerekeknek a szülővel töltött minőségi együttlét.
● Ha valami szokatlant tapasztalt a gyermekeden, szomorú vagy furcsán viselkedik, kérd meg, hogy rajzoljon valamit. Az egészen kicsi gyermekek még nem tudnak beszélni az érzelmeikről, a rajzaik viszont igen! Ha nem akarnak rajzolni, figyeld őket játék közben, ha túl szomorúan vagy agresszív módon kezelik a babát, vonatot..stb., át kell gondolni, mi lehet a háttérben.
● Mindig büszkén tegyétek ki a rajzokat a hűtőre, faliújságra, soha nem szabad kritizálni a gyermek munkáját. Jusson eszedbe, hogy azok nem csupán rajzok, hanem a személyiségének megnyilvánulásai, gondolatainak és érzelmeinek lenyomatai.
A madarak a vágyakat és az álmokat szimbolizálják, ha erős fekete színnel kerül ábrázolásra, azt jelzi, hogy a gyermek tisztában van vele, hogy a vágyai nem fognak teljesülni.
A víz, patak vagy folyó megjelenése a rajzban, mély érzelmeket jelent, a sok kis kedves állat pedig a sok szeretetet és a gondoskodást szimbolizálja. Az ilyen típusú gyermekek már tudnak vigyázni a kisebb testvérekre vagy a háziállatokra.
A pálmafák a nyitott koronacsakrára utalnak, spirituális jelentéssel bírnak.
Ha túl sok a kék szín a rajzon, biztonságra vágyik a gyermek, különösen, ha talajt is rajzol a ház alá. A fekete színű háztető sajnos traumára utal, valami történt a közelmúltban a rajzoló kisgyerekkel. (Elköltöztek, új iskolába került, elvesztett valamit, ami fontos volt…stb.)
Az űrhajó és az univerzum témája mindenképpen spiritualitásra utal, érdemes sokat beszélgetni a gyermekkel, mit lát, hall, érzékel. Ne lepődjünk meg látványosan és ne nevessük ki, bármit is “lát”. Az egészen kicsit gyermekek gyakran látják még az aurát vagy hordoznak “titkos” üzeneteket, figyeljünk oda rájuk és akár írjuk is fel őket.